Blog

A szín egy érdekes téma a tervezők/grafikusok számára. Ez olyan valami, amin sokat gondolkoztam, hiszen a teljes spektrumú vizuális kultúra ötlete csak a közelmúltban valósult meg a nyomtatás területén. Az pedig, hogy képesek vagyunk meghatározni az egyes színeket és egyedi, állandó megjelenésüket biztosítani a CMYK paradigma felhasználásával, viszonylag új fogalom is.

Nagyszüleink / szüleink világa a fekete-fehérről szólt: újságok, könyvek, fényképek, de a TV műsorok is színmentesek voltak. 1982-ben  az USA Today volt az első újság, mely a 4 színes nyomtatást alkalmazta. Magyarországon 1969 márciusában kezdődtek meg az első színes kísérleti tévéadások, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között, ezeket akkor még többnyire csak a francia importból származó 2-300 kísérleti készüléken lehetett fogni. 

A 20. század közepéig, amikor a színkezelési rendszert univerzálisan alkalmazni kezdték a nyomdafestékek esetében, szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy speciális narancs-piros san francicso-i kis nyomdában pontosan ugyanaz a narancs-piros szín legyen, mint New York-ban, anélkül, hogy fizikailag át kelljen szelni az egész országot a festékkel.

Az univerzális színkezelési rendszer nyelvezetének kialakítása az első színkatalógus megjelenésével kezdődött, 1908-ban a japán Toyo Ink Manufacturing Co. fejlesztésében. Amerikában a szabványosítás nem volt népszerű 1963-ig, amikor a Pantone 500 színből álló palettája kijött.

Manapság megvalósítható, hogy csupán a katalógus használatával ugyanazt a színt elérje egy new york-i és egy párizsi kisnyomda, több ezer kilométernyire egymástól. Ehhez ugyanakkor szem előtt kell tartani egyéb feltételeket is, pl. papírtípus, bevonat, fényviszonyok stb.

Napjainkban a tervezők többet foglalkoznak a színek vizsgálatával, mint a különböző technológiai kérdésekkel. Az általános színérzékelés problematikájának megvitatása során, a vizuális kultúra kutatói, Jessica Helfand (a Design Observer alapító szerkesztője és a Yale Egyetem oktatója) és Ellen Lupton (Cooper Hewitt Nemzeti Kortárs Design Múzeum kurátora és a Maryland Művészeti Intézetének Grafikus Designer programjának igazgatója) egyetértettek: a szín a szövegtől függő.

„A szín meglehetősen függ a szövegtől formális értelemben, de kulturális értelemben is.” – Helfand.

„…  a színek érzelmeket váltanak ki és fokozzák egyéb érzékeléseinket is, beleértve az ízlelést, szaglást és hallást. „ – Lupton.

A csomagolások megtervezése esetén is rendkívül fontos, milyen érzelmi reakciót váltanak ki belőlünk a színek. Nagy szerepet játszik abban, hogy egy termék kívánatos-e számunkra, vagy épp ellenkezőleg. Ugyanez igaz, a különböző reklámeszközökre, de akár a mindennapi életünkben a ruhatárunk kiválasztásában is.

Ezek után nincs egyszerű dolga egy tervezőnek, mikor oly sok más mellett (formavilág, anyaghasználat, kezelési technika stb.) a szín kiválasztásáról van szó. De ma már az egységes színkezelési rendszernek köszönhetően a színhelyességben biztosabb lehet.

Kérdésed van? Dobj ránk egy mail-t! rendeles@nym.hu