Blog

2015. Augusztus 26.

Darvas Árpád tiszteletére


Darvas Árpád 1951-ben végzett a főiskolán, Konecsni György volt a mestere, osztálytársai többek között Máté András és Ernyei Sándor is. Az ötvenes években kezdett el a MOKÉP-nek dolgozni és filmplakátokat készíteni.


Az ötvenes évek festett munkái után elsők között alkalmazott túlexponált, „égetett fotókat” a plakátokon, illetve a hatvanas években Kemény György mellett hozzá kötődik a magyar pop art filmplakátok megjelenése az utcákon. Később a szürrealizmus felé mozdult, majd a nyolcvanas évek elején ismét festeni kezdett.

"A dolgok folyamatosan változtak. Ha egy bizonyos fajta stílust vagy módszert eleget csináltunk, és már túl sok mindenki más csinálta, akkor úgy éreztük, hogy azt abba kell hagyni, ki kell valami mást találni." /Darvas Árpád/

Darvas a hatvanas és hetvenes évek irányadó elitjének számító, Papp Gábor vezette Papp-csoport tagja volt. Három éve készült, a magyar grafikáról és vizuális tömegkultúráról, illetve a szocialista művészetpolitikáról és az egymással versengő alkotócsoportokról is fontos háttér-információkat tartalmazó, egyetlen életműinterjújában beszélt arról, hogy a szocialista időkben a grafikusok egyrészt az orvosok után talán a legelismertebb szakmát végezték az országban, másrészt hogy meglehetően nagy szabadságot élveztek az alkalmazott művészetben.


Saját művészetéről azonban nehezen beszélt. Élete végéig folyamatosan alkotott, a rendszerváltás után és a digitális technika elterjedésével egyre inkább visszavonulva, gyereke és unokái, valamint idős barátai társaságában.

"Az ember próbált mindig valami érdekeset csinálni. Hogy az utcán ütőképesen jelenjen meg. Az emberek akkor talán még nézték is a plakátokat az utcán, és akkora forgalom se volt. Figyelni kellett arra, régi kifejezéssel élve, hogy blikkfangos legyen. Legyen egy központ, ami nagyon erős, ennek a mondanivalóját pedig egy bizonyos szín még jobban kihangsúlyozza." /Darvas Árpád/

Klasszikus plakátjainak nagy része az utcák falain rohadt meg, egyrészt azért, mert oda készültek, másrészt azért, mert a háború utáni magyar plakátgrafika sokáig mellőzött területnek számított a művészettörténetben, és az archiválása sem volt kellően rendszerezve. A magyar plakátgrafika folyamatos feldolgozásával és újraértékelésével, valamint a gyűjtők tevékenységének köszönhetően az ő életműve is jobban előtérbe került az elmúlt pár évben.

Még ha nem is ő volt a terület legelismertebb alakja, mindenképpen a korszak egyik legfontosabb és legeredetibb grafikusának számított, többen a Papp csoporton belül is őt tartották a legjobbnak.

 

Forrás: index.hu



< Vissza


https://www.high-endrolex.com/44