Blog

Minden színtér meghatározott színtartománnyal rendelkezik, a teljes spektrum összes lehetséges színárnyalatát egyik sem képes önállóan megjeleníteni. Egyes színterek több vörös, de kevesebb kék árnyalat visszaadására képesek, míg mások szélesebb spektrumát képesek előállítani a kéknek, de kevesebb vöröset.

Névjegykártyád nyomtatása előtt amit mindig fókuszban tartunk:

A kalibrálás fontosságának oka az, hogy a számítógép monitorok RGB (additív - összeadásos) színkeverést használnak a színek megjelenítésére, míg a digitális nyomtatók CMYK (kivonásos) színkeverést. Az RGB és CMYK színkeverési rendszerek közötti különbség eredményezi azt, hogy más színek látható a monitoron és a nyomtatási végeredményen. 

Ennek következtében fordulhat elő, hogy a monitoron megjelenített névjegykártya képhez képest nyomtatáskor más eredményt kapunk, ezért aki "színhelyesen" kívánja névjegykártyáját kinyomtatni, úgy először a monitor kalibrálását kell elvégeznie.

Nézzük meg mi rejlik névjegykártyád színhelyessége mögött: 

Alapszín: Minden szín előállítható belőlük. Ezek az alapszínek a fénytechnikából származnak és nem mások, mint a piros (red), zöld (green) és a  kék (blue).

Két fajta színkeverést különböztetünk meg egymástól az additív és a szubtraktív színkeverést.

Additív színkeverés: 

A fény-színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt növeli. Az alapszínek (RGB) egyforma keveréke a fehér színt eredményezi. A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb lámpákat kapcsolnánk be.

Szubtraktív színkeverés:

Az elnyelt színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt csökkenti. A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra. 

Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.

Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1, vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl:

•    Piros és zöld maximum sárgát eredményez
•    Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
•    Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila

RGB (vagy 24 Bit Color):

Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió színárnyalattal. 24 biten tárolja az információt. Ez additív színrendszer, tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk fekete színt eredményez. Ezeket a színeket használja minden elektronikus kivetítő eszköz (monitor, projektor). Egy 24-bites RGB modellben tehát az egyes színek 256 árnyalatát tudjuk megkülönböztetni, tehát árnyalatonként 1 byte a tárolandó információ azaz egy képpontot 3 byte-al tudjuk megfeleltetni. Az így megkülönböztethető színek száma 256*256*256=16 777 216 árnyalat. (Ezt hívjuk a számítástechnikában True color-nak, Példaként: Egy 1024*768 képpontból álló True color kép fizikai mérete 2 359 296 byte = 2,36 Mbyte)

CMYK (vagy 32 Bit Color):

A CMYK színmódban készült képek a nyomdai elvárásoknak megfelelően a négy (úgynevezett színcsatornákra) alapszínükre bontva kerülnek tárolásra.
A CMYK színterek kevesebb színárnyalatot tartalmaznak, mint az RGB színmódok, általában kevésbé élénk színeket eredményezve.
Egy képpont a türkiz (Cyan), a bíbor (Magenta) a sárga (Yellow) (másodlagos alapszínek) és a fekete (Black) 256*4 féle árnyalatából áll össze. 32 biten (4 byte) tárolja az információt. 4,3 milliárd árnyalata lehet egy képpontnak. A képszerkesztő programokban gyakran 0 és 100 közötti értékek adhatóak meg ezekből a színekből, ami 100 millió árnyalatot eredményez.

Ezeken kívül használt néhány színrendszer: RYB, CMY, HSB (Hue – színárnyalat, Saturation – telítettség, Brightness – fényesség), YUV

Mint láthatod a CMYK és az RGB között nem találsz nagyon különbséget szabad szemmel. Ezen színmódok által hordozott információkülönbségek általában csak a nyomdagépeknek fontosak, ahhoz hogy a tökéletes és színhelyes névjegykártyád tartsd Te és majd más is a kezében!

Négyszínnyomás; a színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, B).
A cián, magenta és sárga festékeket fehér fényvisszaverő papírra hordjuk fel. A festékek elnyelik, vagy kivonják a velük komplementer színeket a fehér fényből, ami így az adott színben tükröződik vissza. A fekete (K) használata elsősorban azt szolgálja, hogy megváltoztassa a színek fényességét (világosságát vagy sötétségét).
CMYK színterek színtartománya általában kisebb, mint az RGB színtereké. Ez kevesebb és általában kevésbé élénk színeket eredményez. Az eljárásnak ugyanakkor megvan az az előnye, hogy az olyan színterek, mint az SWOP CMYK olyan színtartományt biztosítanak, amely a legtöbb CMYK nyomtatón elérhető.