Blog

A Plakát töri sorozat első részében áttekintettük, mely okok vezettek a plakát előfutárainak létrejöttéhez, mi teremtette a szükségszerűséget hirdetmények, kiáltványok írásba foglalásának. Sorozatunk második részében olvashatunk arról, hogyan alakultak át az elsősorban hatalmi és társadalmi rend fenntartásának eszközei magánhirdetések eszközévé; hogyan terjedt el egész Európában a falragasz, mely egészen a XVIII. századig nélkülözte az illusztrációt. A harmadik részben jelenik meg a költséges fa - és rézkarcokat felváltó litográfia, és annak színes változata, a kromolitográfia megalkotása, miközben a plakátok méretei egyre csak növekedtek. A legújabb fejezetben, az ipari forradalom hatását vesszük szemügyre, mely lehetővé tette, hogy a plakát hatalmasat ugorjon mai megjelenése felé.

A XIX. század ipari forradalma felforgatta a világot. A modern technika vívmányai egyszerre elérhetőek lettek mindenki számára, alig ötven évvel az után, hogy az emberek szinte középkori körülmények között éltek. A fogyasztói javak gyorsuló termelésével a történelem során először, a termelés meghaladta a fogyasztást. A gazdaság számára létszükséggé vált a publicitás, és a reklámok plakát, vagy újsághirdetések formájában elárasztották a világot.

A városokat borító hatalmas mennyiségű plakátoknak egyetlen közös jellemzőjük volt, a művészeti érték teljes hiánya. A plakát, mint hirdetési eszköz már megszületett, de a reklám művészetének létrejöttére még várni kellett. A további fejlődéshez egy olyan személyre volt szükség, aki egyszerre volt született művész és a litográfia mestere, hogy a színeket tökéletesen uralni tudja.

Jules Chéret néhány év litográfiai gyakorlat után, majd egy angliai és amerikai kiruccanást követően alapította meg műhelyét Párizsban a XIX. század végén. A művész 1069 plakátot készített élete során, a legutolsót 1921-ben. Első sikeres plakátjai ('La Biche au Bois' és 'Bal Valentino') megnyitották számára a hírnévhez vezető kaput, amit nem sokkal hivatalos elismerés is követett: az 1879-es Világkiállításon ezüst, majd az 1889-es kiállításon aranyérmet nyert.

Alkotásaiban, kezdetben még visszafogottan használta a színeket, de ezek a képek is hatalmas kifejezőerővel rendelkeztek az alkalmazott technika miatt. Chéret három követ használt plakátjaihoz, az első a fekete körvonalakat, a második a piros színt, a harmadik pedig a háttér kék, zöld, sárga és narancs színeinek átmeneteit biztosította. Legszebb plakátjai 1890 körül kezdtek megjelenni, amikor a fekete körvonalat felváltotta kékkel, az alapszínek (kék, piros, sárga) átmeneteit litográfiai kréta alkalmazásával biztosította.

Chéret-nek köszönhető a plakát színvilágának megújulása, ő fedezte fel és dolgozta ki annak módszerét, hogyan lehet a színek szinte teljes skáláját alkalmazni alig három, négy litográfiai kő segítségével. Plakátjai, melyek a kalaptól a kozmetikumokon át a Moulin Rouge-ig szinte mindent reklámoztak, tökéletesen jelenítették meg a századvégi Párizs hangulatát.

Chéret műhelye nem volt egyedülálló, kortársai voltak a Chombrac fivérek, az Emile Levy által fémjelzett French Posters és Charles Levy American Posters elnevezésű cége.

Az ipari forradalom kirobbanásával a reklámra egyre égetőbb szükség volt, ezért egy 1881-es francia törvény minden addigi, plakátokra vonatkozó korlátozást feloldott. Így rövid időn belül minden szabad falfelületet bérbe vettek a gombamód szaporodó plakátragasztó cégek, melyek ekkorra már több száz embert foglalkoztattak. A vállalkozások specializálódása a plakátok standardizálását is maga után vonta, mely két plakátfajtát eredményezett: a ’colombier’ –t (61x82 cm) és az ’aigle’-t (110x70 cm).

Forrás:
Romsits Ádám: A meggyőzés eszközei, angol plakátok az első világháborúban (Budapest, 2003.)

Jó plakátterved van? Üzenj nekünk: rendeles@nym.hu